Robotok méh mintára

Önállóan tájékozódó robotokat fejlesztettek a méhek agyának és idegrendszerének szimulációjával.

Robotok rovar mintára

Méh

Nagy áttörést jelent a robotika területén a Sheffield és Sussex egyetemek által vezetett kutató projekt. A mesterséges intelligenciát a repülő robotok könnyebb tájékozódásában hasznosítják, a cél az, hogy ne csak előre tervezett programok vagy távirányítás alapján repülhessenek. Az eredmény rovarokat helyettesítő növénybeporzó, vagy akár életmentő robotok lehetnek. Dr. James Marshall, a projekt vezetője szerint eddig nagy számításigényű kutatásokat végeztek, melyek alapjául emlősök agya szolgált. A rovarok érzékrendszere sokkal fejlettebb, és egyben könnyebb is lemintázni. A projekt többek közt a háziméhek jellemző tájékozódási szokására, a nap állása alapján kalkulált útvonalmeghatározásra épít - ez alapján a méhek olykor kilométerekről is képesek visszatalálni a kasba.

Hasonló, a növények beporzására is képes robotok létrehozását célozta meg a Harvard egyetem Robobee projektje. Ennek prototípusa a Monolythic Bee vagy MoBee, melynek felépítése 18 réteg szénszál, Kapton, titán, réz és kerámia, belül öntapadó lemezekkel. Ezek képesek méh alakúra nyílni, hasonlóan egy térbeli könyvhöz. Itt látható a MoBee részletes szerkezete, és működés közben.

A kis méretű repülő robotoknak nagy hasznuk van az életmentésben, képesek berepülni a romok alá, barlangokba.

Ám más jellegű felderítésre is használtak. 2007-től kezdve lehet hallani apró, rovar formájú robotkémekről, melyek lehallgatásra és videómegfigyelésre alkalmas távirányított vagy automata poloskák. Ezen kívül denevér vagy madár formában és olyan méh-szerű, szőrszálakkal érzékelő biológiai, vegyi és nukleáris fegyverek keresésére kifejlesztett érzékelőkkel ellátott drónokkal is ellátják a hadseregeket, amelyek mesterséges intelligenciával már önálló feladat végrehajtásra is alkalmasak lehetnek.

Szúnyog

A szúnyog formájú robotokon használnak mini kamerát, mikrofont, és a szívókája helyén mintavételre vagy fecskendezésre alkalmas készüléket. Ezzel a módszerrel mérgeket, vírusokat is terjesztenek.

Katica

Nem újkeletű dolog a rovar mintára épített robot. Muszka Dániel a Szegedi Tudományegyetemen 1957-ben fejlesztette ki a Katicát. A kibernetikus állat feltételes reflexekre képes, rövid ideig emlékszik bizonyos stimulusokra. A Katica a szemébe és a pettyeibe épített érzékelőkön keresztül fényre, hangra, tapintásra reagál.

Nanorobotok

Léteznek úgynevezett nanorobotok is, melyek az emberi szervezetbe képesek bejutni. Felhasználásuk gyógyászati vagy pusztító is lehet.

Robotgekkó

Kanadai kutatók kifejlesztettek gekkó robotot, mely mindenféle ragasztó vagy tapadókorong nélkül képes a sima felületen maradni, a mikroszkopikus szőrök közt fellépő Van der Waals-erők segítségével. Az eszköz bevethetősége a kutatók szerint széleskörű: tudnak például ablakot tisztítani, épületeket szemlélni, vagy akár betemetett áldozatok után kutatni.